Főoldal - Dr. Molnár Tamás közjegyző

A közjegyzőről

A közjegyző mint hatóság jár el a törvény által ráruházott feladatai ellátása során.

A közjegyző az igazságügyi miniszter által kinevezett független és pártatlan jogszolgáltató, az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.

A közjegyző valamennyi eljárása peren kívüli polgári nemperes eljárás.

A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak

A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

A közjegyzői díj nem szabad megállapodás tárgya, jogszabály által meghatározott díjszabás alapján kell minden esetben felszámítani.

Eljárása során a közjegyző nem megbízás, hanem kérelem alapján jár el, amely közreműködési kötelezettséget keletkeztet. Közjegyzői okiratai alapján közvetlen végrehajtásnak van helye.

Magyarországon jelenleg 313 közjegyző működik.

DE-ÁJK – Jogász – 2011.
DE-ÁJK – Ingatlanforgalmi szakjogász LLM – 2013.
DE-ÁJK – Európai és nemzetközi üzleti mesterjogász LLM – European and International Business Law LLM – 2019.
DE-ÁJK – PhD doktori cím – 2019. doktori értekezés címe: „Alapelvek a közjegyzői nemperes eljárásokban”

Egyéb tevékenység

Oktatói tevékenység – Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Jogi Kar, Polgári Eljárásjogi Tanszék
Közjegyzők Közlönye Szerkesztőbizottsági tag
MOKK kulturális szakbizottsági tag

Nyelvtudás

Angol civil felsőfok („C” típusú komplex) nyelvvizsga – 2017.
Angol profex jogi és közigazgatási szaknyelvi felsőfokú („C” típusú komplex) nyelvvizsga – 2017.
Olasz középfokú nyelvvizsga („B” típusú komplex) – 2018.
Német középfokú szóbeli nyelvvizsga – 2019.
Angol közjegyzői nyelvi jogosítvány – 2019.
Olasz közjegyzői nyelvi jogosítvány – 2020.

Tudományos publikációk, monográfia

Alapelvek a közjegyzői nemperes eljárásokban, Közjegyzői Nonprofit Akadémia Kft, 2019. (önálló monográfia)
A közjegyzői nemperes eljárások történeti fejlődése napjainkig, a Pp. kodifikáció tükrében, In: Tavaszi szél 2015, Eger, 2015.
A rendelkezési elv mint alapelv rendeltetése a polgári perrendtartásban, valamint a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – kodifikációs kérdések. In: P. SZABÓ Béla, SZEMESI Sándor (szerk.), Profectus In Litteris VIII., Lícium–Art Kft., 2016.
Az igazságszolgáltatás és a polgári eljárás sajátos alapelveinek érvényesülése a magyar fizetési meghagyásos eljárásban, Közjegyzők Közlönye, 2016/6.
A közjegyzői okiratszerkesztés mint nemperes eljárás és a kérelemre történő eljárás mint a polgári eljárás sajátos alapelveinek kapcsolódási pontja, Közjegyzők Közlönye, 2017/3.
Az új polgári perrendtartás alapelveinek értékelése, a perjogi kodifikáció hatása a polgári eljárás alapelveire, Közjegyzők Közlönye, 2017/6.
A polgári eljárásjog alapelveinek megnyilvánulása a szóbeli végrendeletet tartalmazó hagyatéki eljárás esetén, JURA, 2018/1.
Az egyezségi eljárások perelhárító szerepe a közjegyzői nemperes eljárásokban, Magyar Jog, 2018/9.
A közjegyző hatáskörébe utalt hagyatéki eljárás és a polgári perjog egyes alapelveinek összefüggései, Közjegyzők Közlönye, 2018/6.
The assertion of fundamental principles relating to civil law notaries in the 21st century with special focus on Hungary, Pro Futuro 2019/4.
A Polgári Perrendtartás újragondolt alapelvei – elvárások és tapasztalatok, Debreceni Jogi Műhely 2020. (XVII.) 3-4.
A közjegyző előtti előzetes bizonyítás elméleti megközelítése, valamint az igazságügyi szakértő kirendelésének egyes kérdései, Közjegyzők Közlönye, 2021/2.
A bizonyítás foganatosításának egyes szabályai a közjegyzői eljárásokban, Közjegyzők Közlönye, 2022/2.

Illetékesség

Közjegyzői okiratok, záradéki tanúsítványok, hitelesítések:
Dr. Molnár Tamás közjegyző a debreceni hivatali helyiségében eljárva bármely közjegyzői okirat-szerkesztési ügyben illetékes. Helyszíni eljárás esetében Debrecen egész területén, valamint a Debreceni Járásbíróság illetékességi területén jogosult eljárni.

Hagyatéki ügyekben:
Azoknak az örökhagyóknak a hagyatéki ügyei tartoznak a közjegyzői irodához, akik május vagy november hónapban hunytak el és Debrecen, Álmosd, Bagamér, Hajdúbagos, Kokad, Mikepércs, Sáránd településeken rendelkeztek utolsó bejelentett lakcímmel (vagy a jogszabály szerinti egyéb okból az iroda illetékességébe kerültek).

Egyéb közjegyzői nemperes eljárásokban:
Az általános illetékességi szabályok szerint a közjegyző illetékességét a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye, jogi személy kérelmező esetén pedig székhelye alapítja meg. Ugyanakkor egyes közjegyzői nemperes eljárások vonatkozásában különös illetékességi szabályok is érvényesülnek, ezért illetékességgel kapcsolatos további kérdései esetén kérjük forduljon irodánkhoz.

Fizetési meghagyásos eljárásokban:
A fizetési meghagyásos eljárásokban a közjegyző országos illetékességgel rendelkezik. Ez többek között azt jelenti, hogy a jogosult bármely közjegyzőnél előterjeszthet fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, valamint a kötelezett arra válaszul bármely közjegyző előtt benyújthatja beadványát, például ellentmondását, részletfizetés engedélyezése iránti kérelmét.
Európai fizetési meghagyás iránti kérelem bármely közjegyzőnél előterjeszthető.

A közjegyzői

Díj

A közjegyzői díj jogszabály alapján egységesen meghatározott hatósági díj, melyet 2019. július 1-től a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet szabályoz.

A közjegyzői díj megfizetésének kötelezettségétől a közjegyző nem térhet el, költségmentességnek és költségfeljegyzési jognak a fizetési meghagyásos eljárást és a jogerős fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási eljárást kivéve nincs helye.

A közjegyzői díj 3 részből áll: munkadíj, költségátalány és készkiadás, amelyet jogszabály állapít meg.

A közjegyző díja nem minősül illetéknek, így rá nézve az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény nem alkalmazható.