Ügyfélfogadási rend

  • Hétfő - Csütörtök: 08:00-12:00 és 12:30-17:00
  • Péntek: 08:00-12:00 és 12:30-14:30

Közjegyzői ügyleti

okiratok

Ügyleti okiratok

A közjegyzői ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. A közjegyző az okirat-szerkesztési nemperes eljárás során a törvény által előírt alakszerűségek betartásával készíti a közjegyzői okiratot, amely kötelezettségvállalás esetén közvetlenül végrehajtható.

A közjegyzői okiratot a félnek, illetve képviselőjének, valamint a segédszemélynek aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia.

Lehetőség van arra, hogy elektronikus közjegyzői okirat készüljön, azzal a kivétellel, hogy az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papíralapon jöhetnek létre.

A közjegyzői ügyleti okirat lehet egyoldalú, amikor csak egy személy akaratnyilvánítását tartalmazza (pl.: végrendelet, meghatalmazás, kiköltözési nyilatkozat), vagy többoldalú, amely esetben bármely polgári jogi tárgyú szerződés is közjegyzői okiratba foglalható (pl. adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, bérleti szerződés stb.).

A közjegyzői ügyleti okirat egyik legfontosabb jellemzője, hogy kötelezettségvállalás esetén – mint közokirat – közvetlenül végrehajtható Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamaiban.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a benne foglalt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosultnak a követelés érvényesítése érdekében nem kell polgári ügyben eljáró bírósághoz fordulnia peres eljárás kezdeményezése iránt. Amennyiben a kötelezett a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a jogosult kérelmére a közjegyző a közokiratot végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradék alapján a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül behajtja az adott követelést vagy kikényszeríti az adott magatartást.

További szerepe lehet a közjegyzői okiratnak akkor is, ha nem feltétlen valamely kötelezettségvállalás érvényesítése a cél, hanem a jognyilatkozat közokirati formája elvárt (például pénzintézeteknél bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás esetén vagy élettársi nyilatkozat lombik programhoz).

 

Egyoldalú közjegyzői okiratok (jognyilatkozatok) főbb típusai:

  • apai elismerő nyilatkozat
  • befogadó/eltartói nyilatkozat
  • garanciavállaló nyilatkozat
  • gyámrendelés
  • egészségügyi ellátás visszautasítása
  • élettársi nyilatkozat
  • felmondó nyilatkozat és felmondás tanúsítása
  • haszonélvezet, szolgalom alapítása
  • kiköltözési nyilatkozat
  • külföldi letelepedésével kapcsolatos nyilatkozat
  • meghatalmazás
  • nyilatkozat mesterséges megtermékenyítéshez
  • tartozáselismerő nyilatkozat
  • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
  • végrendelet

 

Többoldalú okiratok (tipikus szerződések) főbb típusai:

  • adásvételi szerződés
  • ajándékozási szerződés
  • bérleti szerződés
  • csereszerződés
  • életjáradéki vagy tartási szerződés
  • élettársi közös vagyon megszüntetése, megosztása
  • élettársi vagyonjogi szerződés
  • engedményezési szerződés
  • haszonkölcsön szerződés
  • haszonélvezeti jogot alapító szerződés
  • halál esetére szóló ajándékozás
  • házassági vagyonjogi szerződés
  • helyiségbérleti szerződés
  • hitel-, kölcsönszerződés, és annak biztosítéki szerződései
  • kezességi szerződés
  • közös tulajdon megszüntetése
  • lízingszerződés
  • öröklési szerződés
  • öröklésről való lemondásról szóló szerződés
  • rendelkezés várt öröklésről
  • vételi jog alapítása
  • zálogszerződés

 

A közjegyző az okirat-szerkesztési eljárás során meggyőződik a fél ügyleti képességéről, jogosultságáról, a fél valódi szándékáról és tájékoztatja a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről is.

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.

A közjegyző közreműködését végzéssel tagadja meg, a végzést írásban kell közölni azzal a féllel, aki a közjegyzőt a közreműködésre felkérte. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.