Hagyatéki
eljárás
A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást – az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira, vagyoni részhányadára való öröklési jogcímüknek a megállapításával – biztosítsa.
A magyar jog szerint az örökség megszerzéséhez az örökösnek semmilyen külön jognyilatkozatára, jogcselekményére nincs szükség. Az örökös a törvény erejénél fogva a halál pillanatában örökössé válik. Azonban az öröklés folytán bekövetkező jogutódlás, vagyis a hagyatékátszállás igazolására, tanúsítására jogi keretekre van szükség, amelyre a hagyatéki eljárás szolgál.
A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó aktív vagyona (ingatlan- és ingó vagyon, követelés) és passzív vagyona (a vagyont terhelő tartozások), valamint az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.
A hagyatéki eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás, melyben a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
A hagyatéki eljárás lefolytatása során kötött illetékességi szabályok vannak. Főszabály szerint az a közjegyző jár el, akinek az illetékességi területén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt. Az illetékességi területen lévő ügyelosztási rendet az igazságügyért felelős miniszter rendeletében határozza meg, leggyakrabban az örökhagyó halálának hónapja szerinti megosztásban.
Dr. Molnár Tamás Debrecen 5. számú székhelyen működő közjegyző a Debrecen, Álmosd, Bagamér, Hajdúbagos, Kokad, Mikepércs, Sáránd települések vonatkozásában május és november hónapban elhunyt örökhagyók hagyatéki ügyeiben jár el.
A hagyatéki eljárás két szakaszból áll. A jegyzői szakban az eljárás a települési önkormányzat jegyzőjénél indul a hagyatéki leltár felvételével. A leltár összeállítását követően az illetékes közjegyzőhöz kerül megküldésre a hagyatéki leltár és mellékletei. A közjegyzői szakban a közjegyző a hagyatékot főszabály szerint tárgyalás tartása nélkül adja át, azonban bizonyos esetekben kötelező a tárgyalás tartása. A hagyatéki eljárásban az érdekeltek osztályos egyezséget, vagy egyéb élők közötti jogügyletre irányuló egyezséget (ajándékozás, adásvétel) is köthetnek, illetve az örökösök visszautasíthatják az örökséget. Lehetőség van a hagyatéki hitelezővel is egyezséget kötni, így rendezve a hagyatéki tartozásokat.
A hagyatéki eljárás gyors és észszerű időn belül történő befejezését szolgálja, ha az örökösök megjelennek a tárgyaláson, azonban a megjelenésük nem kötelező.
A hagyatéki eljárásban a résztvevő érdekeltek közötti jogvitát a közjegyző nem dönti el, öröklési vita esetén az illetékességgel rendelkező bíróság előtt hagyatéki pert kell indítani.
Amennyiben a hagyatéki eljárást követően derül ki, hogy át nem adott hagyatéki vagyon maradt, úgy póthagyatéki eljárásnak van helye a kimaradt vagyontárgy vonatkozásában.
A közjegyzőtől öröklési bizonyítvány kiállítása is kérhető abban az esetben, ha hagyatéki vagyon hiányában az öröklési rend igazolása szükséges (például peres és hatósági eljárás, életbiztosítás esetén).
A közjegyző végzése ellen a közjegyző székhelye szerinti törvényszékhez lehet fellebbezéssel élni.
