Előzetes

bizonyítás

Előzetes bizonyítás keretében a közjegyző bizonyítási eljárásokat foganatosíthat, hasonlóan a bírósághoz, vagyis szemlét tarthat, tanúkat hallgathat meg, okiratot tekinthet meg vagy igazságügyi szakértő kirendelése felől is dönthet.

Az eljárásban kötött illetékességi szabályok vannak. Ez azt jelenti, hogy előzetes bizonyításra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, illetve a bizonyítás helye található.

Előzetes bizonyítás akkor kérhető, ha az adott ügyben polgári vagy büntetőper még nem indult.

Az eljárás célja a bizonyítékok beszerzése, amely egy későbbi peres eljárás során felhasználható, vagy éppen a polgári pert előzi meg, ezáltal perelőkészítő, perelhárító vagy éppen peres eljárást gyorsító funkcióval is rendelkezik.

A gyakorlatban különösen olyan esetekben bírhat jelentőséggel, ahol a bizonyíték megőrzése, rögzítése fontos, mert a bizonyíték megsemmisülhet vagy megrongálódhat.

Az előzetes bizonyításban általában van ellenérdekű fél, de bizonyos esetekben a törvény nem írja elő az ellenfél bevonását.

Az előzetes bizonyítás eredményeként születhet egyrészt szakértői vélemény, mely ugyanolyan bizonyítási eszköz, mint a perben kirendelt szakértő véleménye. Másrészt jegyzőkönyv készülhet például szemléről vagy tanúkihallgatásról, amely mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedés, nyilatkozat megtételét, az általa tanúsított adatok és tények valóságát.

Az előzetes bizonyítás során a közjegyző nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyíték a bíróság előtt peres eljárásban felhasználható.

Amennyiben előzetes bizonyítás előzi meg a pert, a felperes illetékkedvezményben részesül, perköltségként pedig az előzetes bizonyítás költségei érvényesíthetőek.